És akkor itt a folytatás, ahogy megígértem. A csapat most már mindenre elszánt és akár el is juthatok a döntőig.
Negyeddöntő:
Mint említettem az előző cikkben, a Hannover csapatához megyek látogatóba. Idegenbeli meccs lévén nem számítottam könnyű találkozóra, de ami bevált azon nem szabad módosítani. Így maradt a defenzív taktika és megint bejött a számítás. Egy félidő elég volt és két vállra fektettük az ellenfelet. De jól látható, hogy utána se tudtak mit kezdeni a taktikánkkal, mert bár a labdát többet birtokolták, nem tudtak helyzetet kialakítani. A meccs előtt még izgultam, de meglepően simára sikerült ez az összecsapás.
Elődöntő:
És újra itt találtuk magunkat a Német Kupa elődöntőjében. Most kedvező volt számomra a sorsolás, a nem túl acélos St. Pauli-t kaptam. Sajnos alá is becsültem őket Én is meg talán a csapat is. A bevált defenzív taktikámat elvetettem és egy kicsit támadóbb felfogású taktikát vettem elő. Viszont ez nagyon rossz döntés volt részemről, bármit csináltam mintha a pályán se lettünk volna. Megérdemelten győzött az ellenfél, még akár jobban is elverhettek volna.
Újfent keserédes szájízzel hagyom magam mögött a kupaküzdelmeket. Mert bár a Bayern-t és a Hannover-t elkaptam, egy St. Pauli megállított a döntő kapujában. Úgy tűnik az elődöntő lesz az Én mumusom ebben a sorozatban.
Köszönöm, hogy elolvastad
By Léhi