Viharos gyorsasággal érkezett el a Bajnokok ligája 2. selejtezőköre. Itt már mi és érdekeltek voltunk és ellenfelünk egy kicsit sem számít könnyű prédának.
Hazai környezetben játszottuk az első meccsünket, ettől függetlenül nem számítottam egyszerű mérkőzésre. Okulva a szuperkupa tapasztalatokból visszatértem a jól bevált 4-5-1 felállásra. Még akkor is, ha Louis félelmetesen formán kívül van, morálja pedig igencsak alacsony.
Az első félidőben már sikerült vezetést szereznünk, bár az ellenfél szépített, mégis kihúztuk a második félidőt, így győzelemmel kezdtük a nemzetközi szereplésünket. Szakály elvesztése azonban igazi csapás a számunkra, az ő mentalitását nagyon nehéz lesz pótolni.
A második meccsre készülve, már nagyobb gondban voltam, hiszen elkezdődött a bajnoki menetelés is, így meglehetősen nagy a terhelés a játékosokon. Több poszton is pihentetni kellett, a standard kezdő játékosaimat.
A cserék azonban jót tettek a csapatnak, hiszen frissen tudtuk felvenni a harcot a Poznan csapatával. Ike döntötte el a meccset, de azt hiszem, Gilbert is bizonyítani tudta, hogy lehet rá számítani. :
Sajnos újabb sérülttel gyarapodott a csapat Bódi Ádám személyében. Ha így folytatódik, lassan nem marad emberem a középpályára, nem utolsó sorban, a védelemben már így is komoly gondok vannak.
A másik nagy aggodalmam, hogy Agyei és Louis továbbra is nagyon rossz formában játszanak, eddig még megúsztuk, valahogy de ha így folytatódik, elfogyhat a szerencsénk.
Pedig mindenre nagy szükségünk lesz, hiszen a következő ellenfelünk, a tavalyi csoportkörben is érdekelt volt: