A mai napon, rövid értekezést tartanék az ebben az idényben választott taktikáról.

A taktika megalkotásában, természetesen több körülményt is figyelembe kellett vennem. A játékosaim nagy része fiatal és nem minden esetben rendelkeznek komoly taktikai érzékkel. Bár a kezdőcsapat teljes idős szerződéssel rendelkezik, a cserék és az edzők csak részidőben szerződtek hozzánk. Mindkét edző minimális alap tulajdonságokkal rendelkezik, inkább csak a csapat jelenlegi szinten tartása lehet a cél, a segítségükkel.

Olyan taktikák kellett találnom tehát, amelyikben az adott posztokra jelölt játékosok bármelyike tud érvényesülni a tehetségétől függetlenül.

A jól bevált 4-4-2 -t választottam, ötvözve egy lassú és rövid passzos játékkal.

Az a tény, hogy véletlenül sem lövöldözünk távolról (néhány kivételtől eltekintve) már az edzőmeccseken kiderült. Semmi szükség arra, hogy 30 méterről, fölé-mellé lövéssel fejezzünk be egy támadást. A középpályán és a csatársorban mindenkinek a minimálisra állítottam a távoli lövését. 

A pálya választásnál, a szokványos közepes méretű pályát választottam, mivel így jut elég hely a szélsők számára, de sem hosszában sem keresztben nem szakad meg a csapat arcvonala.

Egy viszonylag feltolt védősorral játszunk, amiben a két szélső védő pozícióban szereplő játékosaimat megkértem, az egyéni beszélgetés folyamán, hogy amennyiben lehet próbáljanak felfutni. A belső védők közül Cox tipikus stopper beállítást kapott, még a társa egyszerű középhátvéd posztot tölt be. Ezen beállításoknál, Cox pár méterrel a társa felett játszik, még a védekező középpályásom, teljesen visszavonva, labdaszerzőként a védekező harmad előtt tartózkodik.

A Vkp pozíció esetén, a kiugratások kivételével levettem minden előre irányuló mozdulatsort a minimálisra. Az Ő feladata, hogy a középpálya védekező szektorában lehorgonyozva megpróbálja megállítani az ellenfél támadásait.

A másik középső középpályás feladata lett az irányítás. Nagy szerencsémre, ide találtam jó játék intelligenciával rendelkező srácot. Irányítóként, az Ö feladat bebarangolni a teljes támadó harmadot. 

Elméletileg, itt még rendelkezem két szélső középpályással, de az ő szerepük főként a csatárok mögötti üres szélek bejátszása. Sok - sok keresztlabdával, kiugratással és felfutással megtűzdelt játékuk, sok veszély helyzetet termet az ellenfél védelmében, és gyakran eredményesek is, gól vagy gólpassz tekintetében.

Előttük két teljesen támadó csatár helyezkedik, egyikük kimondott támadó, aki a helyzetek kialakításáért felelős, társa igazi lesipuskás, aki ott van a kipattanó vagy belőtt labdák közelében.

A lassú rövid passzos játék, feltolt védelemmel azt eredményezi, hogy a játék főként az ellenfél térfelén folyik vagy a középpályán. Amit lehet, azt azonnal visszafejelik a védők vagy kipasszolják a szélekre. Természetesen, a játék hamar megemészti a szélsők erejét, így ezeken a posztokon gyakorta kell cserélnem.

Szerencsére eddig nem találkoztunk olyan csapattal, akinek villámgyors támadója lenne, mert azok a mélységi indítások, amik a védők mögött érnek földet egy gyors csatárral halálosak lennének a jelenlegi taktikára. Természetesen, egy 3 csatárral rendelkező ellenfél is komoly problémákat okozhatna, de eddig nem játszottunk még ilyen ellenféllel.