Elche, Salamanca, Rayo Vallecano csapatai voltak a soron következő ellenfeleink. Még az első két meccsen gyengébbnek számító ellenfelekkel kellett megküzdeni, a Rayo viszont, a bajnokságra is esély csapatnak számít.
Ettől függetlenül nagy adag szerencsével, de vettük ezeket az akadályokat is. Mindhárom meccsen sikerült győzni, így újabb pontokkal megerősíteni az első helyünket.
Ezeken a meccseken minden összejött, amit szerettünk volna. A sérültek ellenére, a többiek is becsületesen helytálltak.
A mostani sorozatnak hála, már 7 ponttal vezetjük a tabellát, a riválisok előtt. Mondjuk egyre erősebbek azon vélemények, hogy a Girona lufi hamarosan kilyukad és elkezd majd süllyedni. Természetesen én bízom a csapatomban és abban, hogy tudom őket megfelelően motiválni.
Többen is visszatérnek a sérülésből, és a csatárok is kezdenek formába lendülni. Ettől eltekintve, még mindig a két szélső Jandro és Borja mozgatják a csapatot, a középső részen azonban gondban vagyok, mert nem igazán sikerül pótolni Kulcsárt.
Peragon és Obaje is betaláltak ebben a fordulóban, méghozzá szép gólokat szereztek.
A választásom mégis Obaje találatára esett, ez döntötte el a Rayo elleni meccset.