Gyorsan haladunk: a kupa után újabb 3 meccs következett méghozzá nem is a könnyebbek közül.
Idegenben, otthon majd megint idegenben játszottunk az Alcorcón, Villarreal B és a Granada csapatai ellen. Az Alcorcón bár gyengébb csapatnak számít nagyon jól kezdte az idényt, ahogyan a 8. helyre esélyes Granada is. A Villareal pedig teli van tűzdelve olyan játékosokkal, akik nagyon ügyesek és tehetségesek ám valamiért még nem férnek be az első csapatba.
Az esélyek ellenére sikerült vitézkednünk és hoztuk mindhárom meccset. Az első könnyű volt, lehetett volna akár 4-6 gól is a vége, de a csatáraink igencsak nagyképűen elszórták a helyzeteket.
A Villareal B ellen megszenvedtünk a félidőben egy gólos hátrányban voltunk, ekkor küldtem a pályára az eddig mellőzött Peragón - Despotovic ékpárt, akik 20 perc alatt megfordították a meccset a mi javunkra.
A Granada elleni meccsre tehát megvolt a kezdő csatársorom és nem is vallottak szégyent, Peragórn újabb két gólpassz Despotivic újabb két gól. A félidőben pihenni küldtem őket akkor már 3-0 volt az állás.
Újabb 3 győzelemmel a tabella élén találtuk magunkat, s bár sok mindenben reménykedtem ilyen jó kezdésben még én sem.
A fent említett két játékos mellett, Jandro az igazi gólvágója a csapatnak, hat góljával a legeredményesebb játékos. Természetesen szép összteljesítmények vannak, főként a védelem területén.
Kulcsár sajnos megsérült a Granada elleni meccsen és ez nagy veszteség. Neve mellett nincs gól vagy gólpassz, mégis minden labda rajta megy keresztül, ahogy a taktika megkívánja, ő mozgatja a csapatot.
Az összefoglalót pedig Obaje Granada ellen elért góljával zárnám. Végre, megrúgta az első bajnoki találatát, remélem, ez pozitív hatással lesz a további játékára: