Miután sikerrel vettük az Újpest elleni visszavágót és hazai pályán nyerni tudtunk 2-0 ra, bejutottunk a ligakupa döntőjébe. Mivel a Videoton csapata a Pécs ellen tudott nyerni, így velük játszottuk le a Puskás stadionban megrendezett döntőt.  

24 ezer ember és esős idő fogadta a csapatokat a stadionban. Mindkét együttes, a megközelítőleg a legjobb csapattal lépett pályára, figyelembe véve az esetleges sérüléseket, illetve fáradtságot.

Viszonylag gyorsan sikerült vezetést szereznünk, emellett kiegyenlített játék folyt az első félidőben. Mindkét oldalon voltak helyzetek, de a kapusok teljesítménye megőrizte az 1 gólos vezetést nekünk.

katt a nagyobb képért.

A félidőben kissé elszámítottam magam, mert még motiváltabbá szerettem volna tenni a csapatot egy lelkesítő beszéddel, de sajnos nem jól sült el és inkább idegességet, haragot váltottam ki a játékosokból.

Ennek eredményeképpen a második játékrész elején - szerencsésen bár - egyenlíteni tudott a Vidi. Ekkor cseréltem be Illést a padról, aki két remek megindulással eldöntötte számunkra a meccset. A Vidi öngólja után a csapat már teljesen felszabadultan játszott, a végén még két nagy helyzetet is kihagytunk.

Ezzel a győzelemmel megszereztük a Ligakupát, és nem utolsó sorban 53 ezer font összeggel gyarapítottuk a csapat számláját. Azt gondolom, minden elismerést megérdemelnek a játékosok, hiszen a sikerhez vezető út első felében, a tartalék csapat remek teljesítménye kellett a versenyben maradáshoz, a második fele, pedig még több terhet rótt a bajnokságban is rendszeresen játszó játékosokra. Azt hiszem, a kupagyőzelem már sikeres évről árulkodik, mely egy új korszak kezdete lehet.