A második idény felénél úgy gondoltam eljött az ideje, hogy egy kis taktikai elemzést is csináljunk, a mutatott eredmények mellé.
Azért leszögezném, hogy minden taktika verhető, így én is egy győztes meccs alapján szeretném bemutatni az enyémet hiszen, ilyenkor látszik az - az elképzelés, amit szeretnék a csapattal játszatni.
Az alap taktikai elképzeléseket a Mourinho és Guardiola taktikai elképzeléseiből próbáltam összerakni, így lett keletkezett egy 4-3-1-2- es taktika.
A beállítások szerint a csapat egy gyors - rövid passzos játékot próbál játszani, zónavédekezéssel és letámadással.
Amin változtatni kellett:
Az agresszív játékot vissza kellett fogom, hiszen ez nem az angol bajnokság, így sorban estek ki a játékosok a begyűjtött sárga és piros lapok miatt.
A csapat kreatív szabadságát is alapra kellett helyeznem, mivel ezek a játékosok még nem képesek megvalósítani a sok mozgással egybekötött taktikát, aminek egy nagy kóborló összevisszaság lett a következménye.
Az első meccsek után inkább a játék kontrollra álltam át, mert amikor támadó szellemben próbáltunk játszani rendszeresen kerültek mögénk és kontráztak le minket.
A fentiekben említett változásokat közvetlen játékos utasításokkal helyettesítettem, és ez úgy látszik, lassan működőképessé válik.
Bemutatásra és elemzésre a Havare Ac elleni otthon játszott mérkőzést választottam.
A taktika lényege, hogy az idény előtt egy viszonylag keskeny pályát választottam mivel a taktikában jelentős szerepet kapnak a szélső védők és a szűkös helyen inkább egy középre összpontosított középpályás sort (csoportot) alkalmazok.
A beállítások szerint Lacen tölti be a védekező posztot a középpályán amolyan mélységi irányítóként. Szinte soha nem látni a kapu közelében, nem lő távolról és nem fut a labdával.
Mellette két Advanced playmaker játszik Mahoto és Diarra / M'Villa egyikük támadó még a másik supporter szerepkörben, mindketten sok futással és kiugratással.
Mivel én nem preferálom a távoli lövéseket ezek ritkára vannak állítva, hiszen sajnos csak a 5- 7% - ból lesz gól, a többi elvesztegetett helyzet.
A három középpályás nagyátlagban is 10Km futás felett teljesít egy meccsen, tehát a pálya közepén minden rájuk hárul.
Előttük a támadó szekcióban a Caique aki insaide forward szerepkörben köti össze a támadókat és a középpályát. Ő az, aki teszi a labdát Soumah felé kényszerítőbe, vagy az üresbe a lesipuskás Bienrothnak. Ez a trió is nagyon jól teljesít, ez meglátszik az eredményeinken.
És akkor pár szó a védelemről:
A taktika meghatározó része a két szélső hátvéd és persze az ő játékuk. A középső védők elég, ha teszik a dolgukat, elfejelik, amit lehet és szerelnek, amikor kell.
A szélső védőkre viszont sokkal nagyobb szerep hárul a beállítások szerint mindketten szélső védőt játszanak sok futással, kiugratással és persze keresztlabdával.
Amikor feltolódnak akkor a Lacen húzódik vissza a középpályáról, így lesz a 4 ből 3 védő és mivel és az 1 támadó középpályásból 3.
Ez persze jelentős fizikai terhet jelent az ezen a poszton játszóknak, mindketten 10km körül futnak egy meccsen attól függően az ellenfél melyik oldala gyengébb.
A legtöbb passz az ő nevükhöz fűződik, ketten annyit teljesítenek, mint a 3 középpályás.
Természetesen a hátránya is megvan ennek a taktikának, abban a pillanatban, amikor az ellenfélnek van egy - rossz esetben - kettő gyors szélsője már jelenetős kockázattal jár a taktika használata. Ezekben az esetekben az üres helyeken érkezők beadásaiból egy gyors csatár könnyedén helyzetbe kerülhet, ezek okozzák a vereségeket.
Ha azonban kiveszem a két szélsőt a támadásból, akkor a góllövés esélye jelentősen esik, ilyenkor következnek be a döntetlenek.
És akkor lássuk egy meccsen keresztül :
A Havre ellen viszonylag sokat lőttünk kapura, elég nagy hatásfokkal szerencsére.
A szereléseket visszavettem, csak személyes beállítások esetében, az ellenfél irányítójára volt beállítva kemény szerelés, így mindössze 8 szabálytalansággal és lapok nélkül úsztuk meg a meccset.
A statisztika, úgy gondolom, alátámasztja a fentiekben leírtakat, mind Nyiki és Anfari esetében is. Emellett persze kiemelném, hogy a csapat összteljesítménye is dicséretre méltó, a kapustól a csatárokig.
A sikeres passzokból jól látszik, hogy viszonylag gyorsan igyekszünk kihozni a védekező területről a labdákat és az megtartva, mozgatva megtalálni az ellenfél védelmének gyenge pontjait. Néha jégkorongérzésem volt, amikor többször is körbeadogattuk az ellenfél kapuját. A passzok majdnem 70 % már az ellenfél térfelén történik ez a feltolt védősornak és a letámadásnak az eredménye. Persze ezen a területen vesztjük el a legtöbb labdát is a góljaink nagy részét is ennek köszönhetjük. A tizenhatos előterében elvesztett labda tökéletes kontrát kínálhat az ellenfélnek, amit a védők a meccs vége felé már igen nehezen tudnak kontrollálni.
Mindenesetre jelenleg ez tűnik a legjobban működő taktikának. Természetesen lehetett volna még részletesebb is a leírás de, talán majd legközelebb.